Louvre (Musée du Louvre)
A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye.
Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők.
A Louvre Párizs egyik legismertebb középülete, amely mind architektúrája, mind a benne elhelyezett múzeum révén világhírű. Nevét a hagyomány szerint egy farkasvadász-kastélyról kapta (Lupara, Louverie).
Az első épületet ezen a helyen 1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A mai épület negyedrészét tevő várszerű épületet a 14. században V. Károly király gótikus stílusban átalakíttatta 1364 és 1380 között. I. Ferenc 1527-ben részben lebontatta és újjáépíttette, majd 1546-ban Pierre Lescot-t egy új, nagyszabású palota terveinek elkészítésével bízta meg; e munkák reneszánsz stílusú kivitelezése már II. Henrik korába esik. Később a terv mind nagyobb szabású lett és különösen Medici Katalin királyné volt az, aki az építkezést minden erejével előmozdította; Pierre Chambiges-zsal ö építtette a szajnai egyemeletes szárnyat (Petite Galerie), és ő kezdte meg a Tuileriák felé vezető Grande Galerie-t. XIII. Lajos korában kezdődött a Louvre nagyszabású, a réginek négyszeresére tervezett kiépítése (Lemercier), majd XIV. Lajos alatt nagy erővel folytatódott (Levau és Claude Perrault). Később, amikor XIV. Lajos érdeklődését Versailles foglalta le, a Louvre körül minden elcsöndesedett, mígnem I. Napóleon francia császár Percier és Fontaine által az épületet restauráltatta, s a Tuileriákkal új összekötő galériát létesíttetett. Az építkezés III. Napóleon császár alatt fejeződött be egy-egy hatalmas északi és déli pavillonnal, amelyek az „új“ Louvre-t alkotják, ellentétben a nagy keleti udvart körülzáró „régi“ Louvre-ral. A Visconti és Leufel építészek által megtervezett újjáépítés következtében a Louvre és a Tuileriák egyetlen óriási palotává tömörült, amelyben az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek. A Tuileriák palotájának leégése (1871) óta ma már a pénzügyminisztériumon kívül csak a múzeum van a Louvre-ban.
A Louvre architektúrája a reneszánsz kezdetei óta jóformán múzeuma a francia építészetnek és ha művészeti szempontból nem is egészen egységes, hatalmas arányai, gazdag és változatos architektúrája révén egyike az újabbkori építőművészet reprezentatív alkotásainak.
Panorámakép a Louvre-ról 1908-ból
Panorámakép a Louvre-ról 2006-ból (a Carrousel tértől kezdve)
Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők.
A Louvre Párizs egyik legismertebb középülete, amely mind architektúrája, mind a benne elhelyezett múzeum révén világhírű. Nevét a hagyomány szerint egy farkasvadász-kastélyról kapta (Lupara, Louverie).
Az első épületet ezen a helyen 1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A mai épület negyedrészét tevő várszerű épületet a 14. században V. Károly király gótikus stílusban átalakíttatta 1364 és 1380 között. I. Ferenc 1527-ben részben lebontatta és újjáépíttette, majd 1546-ban Pierre Lescot-t egy új, nagyszabású palota terveinek elkészítésével bízta meg; e munkák reneszánsz stílusú kivitelezése már II. Henrik korába esik. Később a terv mind nagyobb szabású lett és különösen Medici Katalin királyné volt az, aki az építkezést minden erejével előmozdította; Pierre Chambiges-zsal ö építtette a szajnai egyemeletes szárnyat (Petite Galerie), és ő kezdte meg a Tuileriák felé vezető Grande Galerie-t. XIII. Lajos korában kezdődött a Louvre nagyszabású, a réginek négyszeresére tervezett kiépítése (Lemercier), majd XIV. Lajos alatt nagy erővel folytatódott (Levau és Claude Perrault). Később, amikor XIV. Lajos érdeklődését Versailles foglalta le, a Louvre körül minden elcsöndesedett, mígnem I. Napóleon francia császár Percier és Fontaine által az épületet restauráltatta, s a Tuileriákkal új összekötő galériát létesíttetett. Az építkezés III. Napóleon császár alatt fejeződött be egy-egy hatalmas északi és déli pavillonnal, amelyek az „új“ Louvre-t alkotják, ellentétben a nagy keleti udvart körülzáró „régi“ Louvre-ral. A Visconti és Leufel építészek által megtervezett újjáépítés következtében a Louvre és a Tuileriák egyetlen óriási palotává tömörült, amelyben az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek. A Tuileriák palotájának leégése (1871) óta ma már a pénzügyminisztériumon kívül csak a múzeum van a Louvre-ban.
A Louvre architektúrája a reneszánsz kezdetei óta jóformán múzeuma a francia építészetnek és ha művészeti szempontból nem is egészen egységes, hatalmas arányai, gazdag és változatos architektúrája révén egyike az újabbkori építőművészet reprezentatív alkotásainak.
Panorámakép a Louvre-ról 1908-ból
Panorámakép a Louvre-ról 2006-ból (a Carrousel tértől kezdve)
Térkép - Louvre (Musée du Louvre)
Térkép
Ország - Franciaország
 |
 |
| Franciaország zászlaja | |
Területe már a vaskorban is lakott volt, gallok és kelták egyaránt telepedtek le itt. A Római Birodalom I. e. 51-ben hódította meg és alakította itt ki Gallia provinciáját. A germán frankok 481-re hódították meg végleg ezt a vidéket és alapították meg a Frank Birodalmat. A 843-ban megkötött verduni szerződéskor létrejött Nyugati Frank Királyság jogutódaként jött létre 987-ben Capet Hugó megkoronázásával a Francia Királyság.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| EU | Baszk nyelv (Basque language) |
| BR | Breton nyelv (Breton language) |
| FR | Francia nyelv (French language) |
| CA | Katalán nyelv (Catalan language) |
| CO | Korzikai nyelv (Corsican language) |
| OC | Okcitán nyelv (Occitan language) |